Betegnapló holnapra 2018-11-08 • tovább a megjelenés oldalára »

Betegnapló holnapra

Nánó Csaba: Tegnap; Betegnapló*

Néhány éve megkeresett egy nálam valamivel idősebb ember, olvasnám el, amit a „rehabon”, a rehabról írt. Elolvastam, ahogy tudtam (kézzel írt, görcsös füzetek voltak), és javasoltam, jelentesse meg. Ha gondolja, válasszon ki részleteket, vagy húzza ki, amit túlságosan személyesnek érez. Sokat beszélgettünk erről, közben barátok lettünk, végül mégsem tette, sem így, sem úgy.

Legmélyebb problémáinkról iszonyatosan nehéz beszélni, s annak, aki nem „hivatásos”, talán még nehezebb. Hiszen a hivatásos író megszokta, hogy önnön sebeit vakarja el, önnön sebeiről tépi le a ragtapaszt, és mutatja meg őket a világnak. Aki azonban szenvedett, de írni korábban nem írt, az a határon van: meg is mutatná, meg nem is. Nem mondhatom el senkinek, mondjam hát el mindenkinek?

Nánó Csaba még ezen a kategórián belül is kivételnek számít, hiszen ő írt korábban éppen eleget (négy kötetet jelentetett meg), újságíróként dolgozott és dolgozik többek között a Szabadságnál és az Erdélyi Naplónál, ennyire mélyen mégsem szállt le önmagába. Nem mindegy, hogy az ember a kedvenc színészeivel beszélget, vagy az alkoholizmusát tárja fel, aztán meg a halálos betegségről vall, amelyet sikerült túlélnie.

Az egyes szám első személy–egyes szám harmadik személy játék nem csap be senkit: az olvasónak szilárd meggyőződése, hogy magadról gyónsz. És ebben a szűk (nagyvonalúságban szűk) erdélyi társadalomban nem mindig veszik jó néven ezt.

Mégiscsak működik azonban egy kényszer, amely vallomásra kényszerít, és egy másik, hogy valamelyest árnyékban maradj azért. Nánó Csaba nem azért tér el a közvetlen vallomástól, mert író lenne, hanem azért, hogy óvja magát, amennyire lehet. Nehéz itt (és bárhol máshol) definíciót adni az „íróságra”, de a szöveg mívessége, ambíciója elárul valamit erről. Ám egy író szövege biztosan nem lenne ilyen riasztóan őszinte.

Hogyan hat Nánó szövege? Mint a korbácsütés. „Ötéves volt, amikor életében először az eszméletlenségig leitta magát.” (10.) „…vajon anyja előbb kezdett inni rendszeresen, és aztán jelent meg a kurva apja életében, vagy az ő felbukkanása vezetett anyja alkoholizálásához?” (15.) Ilyen és ilyenebb mondatokkal találkozunk, ilyenek között kanyargunk a történetben.

Egyébként azt hiszem, teljesen mindegy, hogy mikor bukkant fel a kurva. Aki problémái megoldása érdekében az alkoholhoz nyúl, az alkoholista; a társadalom pedig nem véletlenül nyújtja ezt a mintát, hogy aztán jól elítélhesse, hiszen akit elítélünk, az már nem tartozik közénk, hibái nem abból a közösségből fakadnak, melynek a szereplői vagyunk.

A Tegnap olyan, mint egy irodalmi riport: a harmadik személyű szöveget olykor idézett egyes személyű váltja fel, olyan bevezető mondatokkal, mint például: „Egyik beszélgetésünkkor kizárólag nagyapjáról mesélt…” (17.); „Egyik nap eszébe jutott egy régi történet…” (20.) Ez is a távolítás eszköze és a megmaradt óvakodás tünete.

Mint a Betegnapló, a Tegnap is célelvű: az alkoholizmustól szabadul a szereplő, a betegségből kigyógyul. Azt hiszem, szerencséje volt, hogy nem olyan helyre került, ahol benyugtatóznak: „A terápia lényege az volt, hogy megértesse az alkoholistával, mitől vált azzá, ami, és a szenvedély utáni vágyat hasznos és egészséges célokkal, gondolkodásmóddal váltsa fel.” (49-50.) Mert ahol csak beléd nyomnak egy vagy több gyógyszert, mint mondjuk Dicsőszentmártonban, és zöldségként kóvályogsz egész nap, ott soha nem fogsz meggyógyulni.

A Betegnaplót egyes szám első személyben meséli az elbeszélő, hiszen a betegség szörnyű, de mégsem rajtunk, „szégyentelen” alkoholistákon múlik: „…a tehetetlenség és kiszolgáltatottság legmagasabb fokú szervezettsége.” (55.) Ebben több a „jótanács” is (Az élet apróságai című fejezet „parancsai”, melyek alatt az is meg van jelölve, miben és mit: Higgyél!, Lásd!, Ne gondold!), ami kissé olyanná teszi a szöveget, mint az interneten található boldogságreceptek – csakhogy egy ilyen pillanatban senki nem tud esztétikai mérlegeket készíteni; a fuldokló nem ragaszkodik hozzá, hogy faragott bottal húzzák ki a vízből – levegőt szeretne kapni.

Ebben a szövegben keményebben fogalmaz a szerző: úgy látszik, a rák esetében kevesebb szerencséje volt az orvosokkal. „Amit az egész betegséghez fűződő legnagyobb szemétségnek tartok, amikor valaki sarlatán módon úgy manipulálja szerencsétlen és tudatlan embertársait, hogy neki az hasznot hozzon. (…) Nem érdekel, ki miben hisz, a hit még soha senkit nem mentesített az alól, hogy angyal vagy aljas féreg legyen.” (59.) Még meg is nevez egy népszerű figurát, hogy megóvja embertársait a ködtől – természetesen hiába, folyamatosan látom az ilyen „gyógyítók” plakátjait, előadásaikra tódul a tömeg.

Mint a csendben maradó melegektől, a szenvedélybetegségekkel vagy halálos kóroktól küzdő emberektől sem várhatja el senki, hogy nyilvánosság elé lépjenek. Mégis örülök, hogy Nánó Csaba megtette: ha egyetlen alkoholistának vagy rákosnak könnyebb lesz ettől, már megérte. És mennyivel nagyszerűbb lenne, ha már a társadalom is felnőne ahhoz, hogy megértse, az alkoholista minden értelemben a mi betegünk, szenvedélyéről nem tehet, és főleg: az nem bűn.

 Demény Péter

 

*

2018-03-15 • tovább a megjelenés oldalára »

Nico ter Linden 1936–2018

 Amszterdami lelkipásztor, egyházi író volt. Mint a bibliai történeteket újramesélő lelkipásztor nevét tavaly december óta mi is ismerjük. Akkor volt Nico ter Linden Az a hír járja című népszerű sorozata első kötetének bemutatója a teológia dísztermében. A szerzőhöz is illő, hogy nem teológus, hanem mérnökember fordította magyarra: a Györgyfalván élő Antal Árpád. A könyvet nálunk Ida Eldering holland lelkipásztor mutatta be, aki maga is volt amszterdami lelkész, és közelről ismerte az úgynevezett „amszterdami iskolát”, azt az ószövetséges irányzatot, amelyet Nico ter Linden is szívesen követett. (L. http://www.proteo.cj.edu.ro/hu/esemenyek/9148) Most is Ida Eldering adta nekünk hírül, hogy Nico ter Linden 81 éves korában elhunyt. Munkássága rövid ismertetésével emlékezzünk meg róla.

Nico ter Linden prédikációi és bibliai elbeszélései azért voltak közkedveltek, mert mind a templomos gyülekezetet, mind az egyháztól elidegenedett mai embereket egyformán meg tudta szólítani. A gyülekezetet azzal, hogy mindenki érezte: lelkipásztora szenvedélyesen éli meg hitét, s ugyanígy szereti egyházát is. A templomot is úgy szerette, hogy legtöbbször nem otthoni dolgozószobájában, hanem a templomban írt. A szekularizált hallgatóság pedig azért kedvelte, mert az ő tolmácsolásában a bibliai történetek érthetővé váltak a racionálisan gondolkodó mai ember számára is.

Az 1995–2004 között hat kötetnyi bibliai elbeszélése sok százezer példányban kelt el, igazi könyvsiker lett. A szerző e mellett az egyik legnagyobb holland napilap (a Trouw) egyházi rovatának rendszeres cikkírója, s az NCRV nevű keresztyén rádió- és televízió csatorna népszerű egyházi műsorának szerkesztője volt. Írásai és tévéműsorai nyomán nemzedékek szűrték le a Bibliával kapcsolatban a tanulságot: „Így már én is értem!”

Teológiai szemléletét sokan – joggal – vitatták. Az volt ugyanis a felfogása, hogy a Biblia történeteit – az üdvösség történeti fordulópontjait is beleértve! – nem lehet racionálisan igazolni. De a hit számára igazak. Ironikusan jegyezte meg egyszer: „Nem veszitek észre, hogy egész országnyi ember szakad el az egyháztól, mert már nem kellenek nekik a csokoládémázzal leöntött bibliai történetek?” Nézete szerint a Biblia racionális, történeti hitelességétől megfosztott újramesélése ugyanakkor nem engedi meg, hogy a mai ember slampos nyelvi szintjére süllyedjünk. A Szentírás ősisége, isteni titka, nyelvének emelkedett költőisége arra kell késztesse a bibliaolvasó és igehallgató embert, hogy megilletődötten, mély átéléssel és hittel adja át magát a szövegnek. „Mintha ősbemutató lenne, úgy készült minden istentiszteletre” – mondta egykori kántor-munkatársa Nico ter Lindenről.

Vegyük kézbe, olvassuk mi is Nico ter Linden Az a hír járja című nagy műve első kötetét. A kolozsvári Exit kiadó jóvoltából itt van a kezünkben. Olvassuk elsősorban mi, lelkipásztorok. Mert ami benne nem „bultmanni” mellékút, hanem a héber gondolkodás jó gyümölcse, az igehirdetésünket fogja gazdagítani. De adjuk a könyvet konfirmáló és konfirmált ifjaink, egyetemi ifjúságunk, bibliaköri hallgatóságunk kezébe: hasznos olvasmányélményt és jó vitaanyagot nyújt ahhoz, hogy a Bibliát, mint Isten igéjét a mi népünkhöz is közelebb vigyük.

Így válhat a távoli Hollandia szülötte a mi tanítónkká is. Istennek legyen érte hála.

Dr. Juhász Tamás

Kolozsvár

A 14 éves kolozsvári kalózlány bemutatkozik a világnak 2018-03-15 • tovább a megjelenés oldalára »
Egy kiadványban Erdély összes népének építészete 2018-03-15 • tovább a megjelenés oldalára »
 
 
Furu Árpád: Táji tagolódás Erdély népi építészetében című kiadvány könyvbemutatója
Kalózlány 2017-05-17 • tovább a megjelenés oldalára »

Könyvbemutató a 7. Ünnepi Könyvhéten

Nyitott szemmel – lapozható a második kötet is 2016-09-01 • tovább a megjelenés oldalára »

– Azokhoz a beszélgetőtársakhoz kapcsolódik ez a nagyszerű tartalom, akikkel alkalmam volt megismerkedni és a történeteiket hallgatni, a magam módján kíváncsiskodni a kérdéseimmel – mondta Laczkó Vass Róbert színművész, a Nyitott szemmel sorozat házigazdája csütörtökön délután a Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Könyvbemutató a 7. Kolozsvári Magyar Napok keretében 2016-08-17 • tovább a megjelenés oldalára »

2016. augusztus 18-án az EMKE szervezésében a Györkös Mányi Albert Emlékházban bemutatásra kerül Laczkó Vass Róbert: Nyitott szemmel című beszélgetősorozatának második kötete, amely 15 beszélgetést foglal magába. Az est meglepetésvendége Márkus Barbarossa János.

Emlékülés Nagy Olga halálának 10. évfordulójára 2016-04-14 • tovább a megjelenés oldalára »

PROGRAM

Megjelentek köszöntése, Nagy Olga méltatása – Frauhammer Krisztina, Magyar Néprajzi Társaság, Folklór Szakosztály elnöke és Jakab Albert Zsolt, Kriza János Néprajzi Társaság elnöke

Előadások

• Pozsony Ferenc: Nagy Olga társadalomkutatásban hozott újításai
• Frauhammer Krisztina: Nők, női szerepek és életutak Nagy Olga szemével
• Tekei Erika: A szocializmus korának folklór kutatása – A mesekutatás média-recepciója a kommunizmus éveiben
• Jakab Albert Zsolt: Nagy Olga a Kriza János Néprajzi Társaságban és a Társaság kutatási paradigmái

Könyvbemutató Nagy Olga és Nagy Ödön frissen kiadott kézirataiból

• Nagy Ödön szórványlelkész és néprajzkutató. Szerkesztette Keszeg Vilmos. Exit Kiadó, Kolozsvár, 2015 – A kötetet bemutatja: Czégényi Dóra
• Nagy Olga: Hagyományőrző népi kultúra. Társadalomnéprajzi vizsgálat Széken. Exit Kiadó – Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2016 – A kötetet bemutatja: Keszeg Vilmos

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Könyvbemutató - Gazdát kutyájáról 2015-12-11 • tovább a megjelenés oldalára »

2015. december 10-én a Nagy Ibolya – Nagy Gábor szerzőpáros Gazdát kutyájáról című könyvét mutatták be csütörtök délután a Kolozsvári Állami Magyar Opera emeleti előterében. 

 

Könyvbemutató a 6. Kolozsvári Magyar Napok keretében 2015-08-19 • tovább a megjelenés oldalára »

2015. augusztus 19-én a 6. Kolozsvári Magyar Napok keretében 16.00 órától Demény Péter: Kolindárium című verseskötetének bemutatója.

Közreműködik: Laczkó Vass Róbert színművész.
Szervező: Idea Könyvtér
Helyszín: New York Kávéház

Könyvbemutató a 6. Kolozsvári Magyar Napok keretében 2015-08-18 • tovább a megjelenés oldalára »

2015. augusztus 18-án a 6. Kolozsvári Magyar Napok keretében a Györkös Mányi Albert Emlékházban 18.00 órától Nyitott szemmel – beszélgetőest, nyári különkiadás. 

Meghívott: Jakab Attila cégvezető. A beszélgetés címe: Cuba Libre. 

Az est házigazdája: Laczkó Vass Róbert. A rendezvény keretében bemutatásra kerül a Nyitott szemmel - Hétköznapi beszélgetések nem hétköznapi kalandokról c. beszélgetőkönyv.
Szervező: Györkös Mányi Albert Emlékház

 

Könyvbemutató - Nagy Ödön szórványlelkész és néprajzkutató 2015-06-04 • tovább a megjelenés oldalára »

Könyvbemutató: Nagy Ödön szórványlelkész és néprajzkutató
Időpont: 2015. június 4., csütörtök
Helyszín: Sapientia EMTE új épülete (Kolozsvár, Tordai út 4. sz.)
Méltatja: ft. Kató Béla, az Erdélyi Ref. Egyházkerület püspöke
Bemutatja: dr. Keszeg Vilmos, szerkesztő, néprajzkutató, egyetemi tanár
Csellón játszik: Szenkovics Dávid

Könyvbemutató az 5. Kolozsvári Magyar Napok keretében 2014-08-21 • tovább a megjelenés oldalára »

Az Exit Kiadó és a Kincses Kolozsvár Egyesület közös kiadásában megjelent, Asztalos Lajos és Papp Annamária szerzőpáros által jegyzett Kolozsvár bombázása című könyvet Benkő Levente mutatta be augusztus 21-én, csütörtökön, 16 órától a Sapientia EMTE Tordai úti épületében.